Néhány tudnivaló a szavazásról
Ütemezés
- Jelöléseket 2005. szeptember 19. és október 10. között lehet tenni a honlapunkon.
Ki jelölhető?
Bárki és bármi, ami Magyarországon veszélyt jelent(het) a privacy-re, azaz a háborítatlan magánélethez való jogra. Azaz nem az számt, hogy törvénytelenség történjen, hiszen ha ez lenne a kritérium, akkor nem lehetne például egy törvény megalkotásáért/elfogádásáért Nagy Testvér Díjat odaítélni (miként erre már jó néhányszor volt példa a nemzetközi gyakorlatban). De azért akad néhány szabály: például az, hogy mivel a Nagy Testvér Díj nem politikai díj, ezért politikai szempontokat nem áll módunkban figyelembe venni (a jelöltek között egyaránt szerepelt már Magyarországon is baloldali sajtó és jobb oldali politikus). Meg például az is, hogy a felelősség nem terjed korlátlanul felfelé, és egy nagy állami intézmény nem megfelelő adatkezelése esetén a vezetője jelölhető, de nem jelölhető a felettese (hacsak nem az is tevőlegesen hozzájárult a privacy-sértéshez). Máskülönben az állami szervek kategóriájában minden évben az aktuális miniszterelnök vinné el a Díjat - és ennek bizony nem sok értelme lenne.
Zsűri
A zsűri az internetes jelölések lezárulása után - természetesen nem ömlesztve, hanem előkészítve és például személyek, intézmények köré csoportosítva (illetve a sajtóban és az interneten hozzáférhető háttérinformációkkal kiegészítve)- az összes jelölést megkapja, és ezeket is felhasználva, de szabadon dönt arról, hogy kit vegyen fel a jelöltek listájáról.
Az éritntetteket természetesen értesítjük, hogy bekerültek a jelöltek közé, és elegendő időt kapnak arra, hogy megtegyék esetleges észrevételeiket (és például felhívják rá a zsűri figyelmét, ha az téves információk alapján jelöle őket). A jelöltek listáját csak ezt követően hozzuk nyilvánoságra, és ettől kezdve lehet arra szavazni - ismét csak az interneten -, hogy kinek jusson a Közönségszavazatok Díja.
Kategóriák
Magyarországon - többé-kevésbé összhangban az országról országra változó nemzetközi gyakorlattal - összesen öt kategóriában osztunk ki Nagy Testvér Díjat:
Állami Szervek Nagy Testvér Díja, azaz:
Szverdlovszk-díj:
1979 áprilisában súlyos baleset történt a szovjetunióbeli Szverdlovsz mellett működő, "19-es Zóna" elnevezésű titkos katonai bázison. A "19-es Zóna" a szovjet biológiai és vegyifegyver -program egyik fő központja volt. E kutatások a Szovjetunió által 1972-ben aláírt, a biológiai fegyverek korlátozásáról és leszereléséről megkötött nemzetközi konvenció megszegésével folytak gőzerővel. Későbbi nyugati hírszerzési jelentések szerint a programban összsen 25 - 30 000 ezer kutató és alkalmazott vett részt a hetvenes években. A"19-es Zóna" fő feladata az anthrax hadászati alkalmazásának kifejlesztése volt.
1979 áprilisában bázison por alakban tárolt több tonna anthrax egy kis része a szellőző berendezésen keresztül a levegőbe jutott. A szél a felhőt Szverdlovszk ipari negyedei felé sodorta. Rövidesen több tucat beteg került kórházba súlyos légzési és koordinációs zavarokkal, valamint heveny agyvérzéssel. A várost megszállták a KGB vegyimentesítő brigádjai és nyomozói. Utóbbiak minden, a betegekre vonatkozó iratot, kórjelentés lefoglaltak. A következő két nap leforgása alatt mintegy 70 ember halt meg a tüdő-, illetve agyvérzés következtében. A holttetemeket szigorú biztonsági intézkedések közepette szintén elvitték, és tömegsírba hantolták. Arról nincs adat, hogy katonai bázison szolgálatot teljesítők közül hányan vesztették életüket a baleset következtében.
részletek >>
Közönség-díj, azaz:
Idi Amin Dada-díj:
Idi Amin Dada 1923 és 1925 között született az ugandai Koboko tartományban. 1946-ban lépett be a hadesergbe, mint szakács. 1951-ben hazája nehézsúlyú boxbajnoka lett, miközben lassan haladt előre a ranglétrán. 1958-ban főtörzsörmester és szakaszparancsnok. A kortársak kemény-, illetve kissé nehézfejű, de megbízható katonaként emlékeztek rá. 1962-ben már hadnagyként irányította a "turkanai mészárlás" néven elhíresült hadműveletet Uganda északi részén. Az abban az évebn függetlenné vált ország katoani főparancsnokává már az új miniszterelnök, Milton Obote nevezte ki. 1971-ben megbuktatta Obote kormányát. A következő években példátlan tisztogatást rendezett a hadseregben és az államapparrátusban, a rivális törzsek elleni irtóhadjáratainak pedig becslések szerint 300-500 ezer ember esett áldozatul szerte az országban. Uralmát a tanzániai hadsereg döntötte meg 1979-ben. Idi Amin előbb Líbiába, majd Irakba, végül Szaúd-Arábiába szökött, ahol tisztes apanázst és teljes ellátást kapott a Feiszal király kormányától. Egyik interjújában azon sajnálkozott, hogy már nem volt ideje kedvenc történelmmi alakjának, Adolf Hitlernek szobrot emeltetni az ugandai fővárosban, Kabalában. Többször tett sikertelen kísérletet arra, hogy visszatérjen Ugandába, legutóbb 2001-ben. 2003-ban magas vérnyomással és vese-elégtelenséggel kórházba került. 2003 augusztus 16-án hunyt el.
részletek >>
Magánszemélyek Nagy Testvér díja , azaz:
Erich Mielke-díj:
Erich Mielke 1907-ben született Berlinben. 1925-ben lépett be a Német Kommunista Pártba. 1931-ben egy utcai incidens alkalmával meggyilkolt két rendőrt. Belgiumba, majd a Szovjetunióba menekült, részt vett a spanyol polgárháboróban. 1945-ben tért vissza Németországba, ahol a szovjet megszállási zóna rendőrségének megszervezése volt a feladata. 1950-ben, az Német Demokratikus Köztársaság megalakítása után belügyminiszter-helyettes lett, majd 1957-től 1989-ig, a rendszer bukásáig állambiztonsági miniszter , a Stasi főnöke. Vezetése alatt a Stasi a legkiterjedtebb, és a népesség nagyságához mérten a legnagyobb besúgó-hálózatot működtető politikai rendőrséggé nőtte ki magát a szovjet blokkban.
A német egyesülés után, 1993-ban Mielke ellen vádat emeltek, azonban csak az 1931-ben elkövetett gyilkosság miatt tudták felelősségre vonni. Hat év börtönre ítélték, de egészségi állapotára tekintettel két év letöltése után szabalábra helyezték. A Stasi élén folytatott tevékenységéért nem tudták felelősségre vonni, így többek között azért sem, hogy a parancsnoksága alá tartozó határőség több száz, a berlini falon át menekülni próbálkozó embert lőtt agyon 1961 és 1989 között. Erich Mielke 92 éves korában, 2000 májusában hunyt el.
Céges Nagy Testvér Díj, azaz:
Dehomag-díj:
Az IBM németországi leányvállalata, a Deusche Hollerith Machinen Gesselschaft (röviden: Dehomag) a Második Világháború alatt lyukkártyák segítségével szervezte meg a Harmadik Birodalom vasúti menetrendjének öszehangolását, a lyukkártyát használta fel a zsidók tudományos alaposságú kiéheztetésére; továbbképzéseket tartott a náci tisztek számára és a Dehomag tette azt is lehetővé, hogy "azonosítsák" a zsidókat, és "magát a 'faji' besorolást, tehát a nem vallás, hanem nemzedékekre visszamenő származás szerinti osztályozást is a Dehomag találta ki", írja Edwin Black amerikai történész.
A cég egyik plakátján egy gyárépület felett lebeg? óriási lyukkártya látható, és a rajta keresztülhaladó fénysugarak bevilágítják az épület minden zugát. "A Holleright átvilágítja az Ön cégét, és ezzel segíti a felügyeletet, valamint a szervezést." Egy másik plakáton a lyukkártya egy, az égen lebegő, óriási szemből türemkedik ki: "Lássunk mindent a lyukkártya szemével."
Forrás: Edwin Black: az IBM és a Holokauszt (Athenaeum 200 Kiadó, 2001)
Pozitív E-privacy Díj: ezt évről évre azok a szervezetek/magánszemélyek kapják, akik a legtöbbet tették a privacy védelméért.
|
