Most meg magyarázkodom.
Én voltam a Magyar Köztársaság első adatvédelmi biztosa. Ugyancsak én voltam az ún. pozitív Nagy Testvér Díj első kitüntetettje. Ezért éreztem magam feljogosítva arra, hogy amikor megtudtam, hogy utódomat az Országgyűlési Biztosok Hivatala bekamerázása miatt jelölték a díj negatív változatára, akkor - nem mint Langmár sejteti: mutyiban a színfalak mögött -, de a nyilvánosságot vállalva, felszólaltam Péterfalvi Attila védelmében. Írása szerint e fellépés maga bizonyítaná vádját. Ez is jó.
A privacy legdurvább megsértéséért adományozható díjjal „kitüntetett” magyar adatvédelmi biztos itthon is, de mindenekelőtt külföldön (például az adatvédelmi biztosok szervezeteiben az EU-ban és a világban) egészen lehetetlen helyzetbe került volna egy olyan ország képviseletében, melynek adatvédelmét az Európai Unió ma a legmagasabb szintűnek ismeri el. Ezt szerettem volna megakadályozni.
Nem ez volt az első eset, hogy így jártam el.
Dr. Péterfalvi Attila egy évvel ezelőtti megválasztásának az adott körülmények között őszintén örültem. Nem az ideálisan legjobb jelöltnek, de a lehetséges jó jelöltnek tartottam. Ő volt a köztársasági elnök által megnevezett jelöltek között az egyetlen, aki az adatvédelmi biztossá választhatóság törvényi követelményeinek megfelelt. Továbbá régóta ismerem, majdnem hat éven át együtt dolgoztunk, és mint úgyszólván minden volt munkatársamhoz, hozzá is személyes rokonszenv fűzött. Ombudsmani munkáját, ahol tudtam, igyekeztem támogatni, nyilvánosan is mellé álltam (lásd: Mécs-bizottság), megvédtem. Volt erre egészen becsületes okom, amit nem részletezek, ha akarja valaki, könnyű azt megérteni, kitalálni. Viszont, elkerülendő az iskolamester pózát, nem tettem szóvá, amit meg helytelenítek munkájában.
Közben, amint a zsűri közleményéből megtudhattuk – rejtély, kinek a megbízásából -, az ombudsmanok hivatalvezetője, aki mind a négy biztosnak, így Péterfalvinak is alárendeltje, a Nagy Testvér Díj zsűrijéhez levelet intézett, melyben azt állította, hogy "A kamerás megfigyelő rendszer alkalmazásáról még Gönczöl Katalin, Kaltenbach Jenő és Majtényi László döntöttek 2001 áprilisában, egymással egyetértésben".
Ezt a zsűri sajtóközleményben olvashattuk (melyet Langmár ismer, de nem idéz), és amely így folytatódik:
"Majtényi László viszont …arról tájékoztatta a Nagy Testvér Díj zsűrijét, hogy ő 2001. júniusában, még a Tüköry utcában fejezte be adatvédelmi biztosi tevékenységét. Az Országgyűlési biztosok új székházukat 2002. januárjában vették birtokba, fél évvel a leköszönő biztosok távozása után, a kamerákat is ekkortájt szerelhették be. Az országgyűlési biztosok valamint hivataluk vezetője nem állnak gondnokság alatt, cselekvőképesek, az általuk felszereltetett és működtetett megfigyelő rendszerért kizárólag ők felelnek. Hozzátette, néhány hónappal mandátumuk lejárta előtt, amikor az új székház még félig romos állapotban volt, valóban eszmét cseréltek az első biztosok arról, hogy tekintettel arra, hogy az épületben lévő bank terei fizikailag nem választhatóak el a hivatal helyiségeitől, indokolt lehet, bank és vagyonbiztonsági okokból a törvényeknek és az adatvédelmi biztosi ajánlásoknak megfelelő védelmi berendezések alkalmazása. Ma, tudomása szerint, az épület minden szintje be van kamerázva, kivéve az, ahol a bank irodái találhatóak… Majtényi kijelentette, soha nem tűrte volna az adatvédelmi biztos irodáinak ajtóira irányított kamerák beszerelését, ennek feltételezése is mélyen sérti. 2002. januárjában, az új biztos meghívásának eleget téve, találkozott először a hivatalban a kamerákkal, erről számos tanú előtt magyarázatot kért Péterfalvi Attilától és Wolf Erzsébet hivatalvezetőtől, de nem kapott választ. Azóta tíz hónap telt el.
” Ehhez most sem tudok sokat hozzátenni.
Péterfalvi a díjkiosztón még elmondta, hallhatta ezt Langmár Ferenc is, hogy a hivatalvezető által írt, de a zsűri által neki tulajdonított levélről nem tudott, azt nem olvasta; de annak az engem (és Gönczöl Katalint) felelőssé tevő állításai valótlanok. A Heti Válasz által (keretes anyagként) idézett „Tiltakozás” pedig nem létezik, mert ilyet az országgyűlési biztosok nem adtak ki. Arra azért kíváncsi lennék, milyen beszélgetés zajlott le később Péterfalvi és hivatalvezetője között, (ismerve Péterfalvi békés természetét, talán semmilyen).
Az viszont tény, hogy ma egyetlen adatvédelmi biztos van a világon, akinek hivatali ajtajára kamera szegeződik, a magyar. Valaki figyelemmel kísérheti, hogy ő maga mennyi időt tölt hivatalában, ki, mikor lép be hozzá, és mikor hagyja el a szobáját. Az ajtó behajtás gesztusa, a távozó arckifejezése, akár érzelmeiről, a bent történtekről is hírt adhat. Ugyanígy dolgoznak munkatársai is. A kamerák látóterétől nem csupán az irodák, de a mellékhelyiségek ajtói sincsenek elzárva. Tíz hónapon keresztül - ezzel külön is megsértették a törvényt - a kamerák használatára a házban még tábla sem figyelmeztetett, működtetésüket adatvédelmi szabályzat nem rendezte.
Így dolgoznak nálunk az adatvédők.