Mint ismeretes, az interneten azért jelölték Önt a Közönségszavazatok Nagy Testvér Díjára, mert a sajtóban megjelent információk szerint Ön rendelte el az adatvédelmi biztosi iroda bekamerázását.
A 2002-es Nagy Testvér Díj zsűrije ezt a jelölést annak ellenére sem törölte, hogy Majtényi László volt adatvédelmi biztos a zsűri általa ismert tagjait magánszemélyként arról tájékoztatta, hogy a bekamerázást Lenkovics Barnabás rendelte el. A zsűri ugyanis úgy gondolta, hogy Önnek mindenképpen kötelessége (és lehetősége) lett volna a teljes bekamerázást megakadályozni; illetve emellett tájékoztatni a nyilvánosságot a történtekről.
Ez azonban nem történt meg, noha - szerintünk - így elejét lehetett volna venni a továbbiaknak. Természetesen nem áll szándékunkban bírálni az Ön, illetve az országgyűlési biztosok döntéseit, de meggyőződésünk szerint célszerűbb lett volna, ha nem tartják vissza a bekamerázással kapcsolatos sajtóközlemény kiadását arra gondolva, hogy ez megronthatja a viszonyt a média képviselőivel (akik segítőkészsége és szimpátiája nyilvánvalóan fontos mind az adatvédelmi, mind a többi biztos irodája számára).
Emellett - ismét csak szerintünk - azt is világossá kellett volna tenni, hogy bekamerázás és bekamerázás között nagy különbség lehet, és adott esetben egyáltalán nem mindegy, hogy miként működik a megfigyelő rendszer (és például rögzíti-e a képet; ha rögzíti, akkor mennyi ideig tárolják és milyen adatkezelési szabályzatot követnek, stb.). Mára ugyanis úgy tűnik, hogy a bekamerázás feltétlen hívei mellett (akik arra számítanak, hogy a CCTV-k mintegy automatikusan felszámolják az utcai bűnözést) hasonlóan erős tábora van azoknak is, akik a bekamerázás minden formáját minden körülmények között elutasítják. A valóság azonban ennél a két szélsőséges álláspontnál lényegesen árnyaltabb.
Mindent egybevetve úgy véljük tehát, hogy az adatvédelmi biztosi iroda teljes hallgatása jelentős szerepet játszott abban, hogy az internetes szavazók 40 százaléka Önt jelölte a "Közönségdíjra", és ezzel Ön ebben a kategóriában abszolút elsőséget szerzett.
Miután Önnek (az Ön hivatalának) megküldtük a jelölésről szóló értesítést, 2002. november 4-én egy levelet kaptunk az Ön hivatalának vezetőjétől, Dr. Wolf Erzsébettől, aki arról tájékoztatott minket, hogy ő fog "mint az érintett Országgyűlési Biztosok Hivatalának vezetője" válaszolni, és kijelentette, hogy
"a biztosok a rádióban, televízióban és néhány újsagban megjelent valótlan állítások miatt közlemény kibocsájtását tervezték... az előző országgyűlési biztosok döntöttek arról, hogy a lépcsőházakhoz vezető valamennyi folyósórész... lezárasa... helyett kamerákat szereltetnek fel...A 16 kamera mindenütt jól látható helyen került elhelyezésre, s felvételt az adatvédelmi szabályzatnak elkeszültéig egyetlen percben sem készített... Az ilyen jellegű videokamerarendszer telepítését és működtetését dr. Majtényi László első adatvédelmi biztos sem kifogásolta. Kezdetben valóban elkövettünk egy hibát, mert nem tüntettük fel, hogy az épületben videokamerát szereltek fel. Ezt Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úr szorgalmazta is...egyetlen dolgozószobába vagy egyéb kiszolgáló helyiségbe sem került kamera beszerelésre..."
A fentebbi levélhez mellékelt, 2002. október 15-i dátumú közleményben (Közlemény az Országgyűlési Biztosok Hivatalának video-kamerás biztonsági rendszerével kapcsolatban) pedig az olvasható, hogy
"A kamerás megfigyelő rendszer alkalmazásáról még Gönczöl Katalin, Kaltenbach jenő és Majtényi László döntöttek 2001 áprilisában, egymással egyetértésben. Ezt a megoldást az alternatívaként felmerült... vasrácsos és mágnes kártyás beléptető és belső közlekedési rendszer helyett választották, ami kifejezetten 'börtön' benyomását keltette volna, ráadásul nem felelt volna meg a műemlékvédelmi követelményeknek sem. Az újonnan választott biztosok - egyetértve a megoldás indokaival - hivatali elődeik döntésén nem változtattak. Mind a tervezést, mind a kivitelezési munkálatokat figyelemmel kísérték az Adatvédelmi Iroda munkatársai is, akik ezen időszakokban még nem emeltek kifogást a kamerás rendszer kiépítése ellen... Az épületben üzemelő kamerák a biztonság szempontjából kritikus pontokat (porta, liftajtó, OTP és társasházi átjárók, lépcsőfordulók) 'figyelik és nem az épületben dolgozókat" (ez a közlemény legjobb tudomásunk szerint sehol nem jelent meg; egyedül nekünk juttatták el).
Ezen információk ismeretében a zsűri 5:1 arányban úgy döntött, hogy megsemmisíti a jelölést. Ám amikor az Ön irodája által közölt álláspont a sajtón keresztül ismertté vált, Majtényi László
"arról tájékoztatta a Nagy Testvér Díj zsűrijét, hogy 2001. júniusában, még a Tüköry utcában fejezte be adatvédelmi biztosi tevékenységét. Az országgyűlési biztosok székházukat 2002. januárjában vették birtokukba, fél évvel a leköszönő biztosok távozása után, a kamerákat is ekkortájt szerelhették be. Az országgyűlési biztosok, valamint hivataluk vezetője nem állnak gondnokság alatt, cselekvőképesek, az általuk felszereltetett és működtetett megfigyelő rendszerért kizárólag ők felelnek. Hozzátette, hogy néhány hónappal mandátumuk lejárta előtt, amikor az új székház még félig romos állapotban volt, valóban eszmét cseréltek az első biztosok arról, hogy tekintettel arra, hogy az épületben lévő bank terei fizikailag nem választhatóak el a hivatal helyiségeitől, indokolt lehet bank- és vagyonbiztonsági okokból a törvényeknek és az adatvédelmi biztosi ajánlásoknak megfelelő védelmi berendezések alkalmazása. Ma, noha régen járt a házban, tudomása szerint az épület minden szintje be van kamerázva, kivéve azt, ahol a bank irodái találhatóak. Majtényi kijelentette, soha nem tűrte volna az adatvédelmi biztos irodáinak ajtóira irányított kamerák beszerelését, és ennek feltételezése is mélyen sérti. 2002. januárjában, az új biztos meghívásának eleget téve, látta először a hivatalban a kamerákat, erről számos tanú előtt magyarázatot kért Péterfalvi Attilától és Wolf Erzsébet hivatalvezetőtől, de nem kapott választ. Azóta tíz hónap telt el. Egyébként azt is kétli, hogy a nevében kiadott közleményről Péterfalvi Attilának tudomása lehetett."
Ezen a ponton arra a következtetésre jutottunk, hogy a Nagy Testvér Díj célja - a díj eredeti kibocsájtója, a Privacy International szándékainak megfelelően - az, hogy felhívja a figyelmet a privacy fontosságára és a privacy-sértésekre; de sem a magyarországi díjat kibocsájtó Technika Az Emberért Alapítványnak, sem az általunk felkért zsűrinek nincs nyomozati jogköre. Ezért az Ön jelölésének megsemmisítését nem vontuk vissza.
Már csak azért sem, mert azt reméltük, hogy a 2002. november 7-i díjátadón (ahol mind Majtényi László volt adatvédelmi biztos, a 2001-es Pozitív E-privacy Díj nyertese, mind pedig Ön jelen volt) sikerül kielégítően tisztázni a helyzetet. Mivel azonban ez nem történt meg, azért most azt kérjük Öntől, hogy mint Magyarország adatvédelmi biztosa és mint olyan személy, aki mind hivatalánál, mind elkötelezettségénél fogva a privacy védője; illetve mint olyan személy, aki pozíciójánál fogva képes a bekamerázással kapcsolatos dokumentumokhoz hozzáférni és így képes megnyugtató módon tisztázni, hogy ki, miért és mikor rendelte el az adatvédelmi biztosi hivatal bekamerázást, tegye ezt meg.
Úgy gondoljuk ugyanis, hogy ez a vita messze túlmutat a magáról a megfigyelő kamerák felszereléséről folytatott vitán, és megnyugtató lezárása mindazok számára alapvető fontosságú, akik számára fontos a magyarországi privacy.
Mielőbbi válaszát várva, tisztelettel:
Keményffy Tamás kuratóriumi elnök (Technika az Emberért Alapítvány, a magyarországi Nagy Testvér Díj kibocsájtója)
Dr. Galántai Zoltán alapító, a Privacy International International Board-jának tagja
2002. november 13.